A 43 éve létező ausztrál The Curch huszonhatodik albuma a „legprogrockabb dolog, amit valaha csináltunk” – mondja róla Steve Kilbey énekes-gitáros zenekarvezető, és valóban, sosem készítettek korábban úgynevezett koncept-albumot. A főtémát kibontakoztató címadó dalról már írtunk korábban, Steve így foglalja össze: „2054-ben játszódik, egy disztópikus és összeomló jövőben. Szun Kim Dzsong, egy észak-koreai okkultista tudós találta fel a hipnogóg elnevezésű gépet és folyamatot, amely egyenesen az álmokból húzza ki a zenét.”

A The Church már a korai nyolcvanas években kiépítette finom szövésű pszichedelikus rockját, amiben new wave, dream-pop és néha egészen shoegaze-ig feszített gitárnyüstölések oldódnak majdnem-popba, azaz mézédes melódiákba, hogy aztán mindez a legkevésbé se számítson, mert a Church úgyis csak önmaga, semmi más. Bár a két alapgitáros a tízes években végül távozott a bandából, meglepő módon nem érezni sem hanyatlást, sem pedig bizonytalanságokat, ők maguk ezt az újat a három valaha készült legjobb Church album közé sorolják, és bizony többszöri meghallgatás után magam is hajlok odarakni a legkedvesebbek mellé.