Sőregi Anna albuma a széki dalok és vonószenék jól dokumentált és bőséggel felgyűjtött kultúrköréből lett összeállítva, így Anna a bőség zavarával szembesült: „Nemcsak a szövegek nagy mennyisége, ezerfajta variációja árasztott el, mint a tengervíz, hanem az érzelemből fakadó, különleges előadási stílus, hangvétel, hangszín is, ami a múlt széki énekeseire általánosan jellemző, és a szövegeket oly kifejezővé, élettel telivé teszi a korai Pátria lemezek Lajtha-féle gyűjtéseitől kezdve a legutóbbi időkig. Minden nagy énekes egyéniség ugyanis egy adott dallamra saját ízlése, sorsa szerint énekli rá a szövegeket, ezért is olyan személyes hangúak. Ungvári Mártonné Prózsa Zsuzsát, Sípos György Sándorné Juhos Zsuzsát, Papp Mártonné Fülöp Máriát, Csorba Jánost, Szabó Varga Györgyöt, Székely Ferencet ilyen szempontból is mestereimnek tekintem, még ha sajnos nem is találkozhattam velük. Az az eltűnt világ azonban, amit ők éltek, és életükkel, művészetükkel képviseltek, számomra – és remélem, sokak számára – olyan értéket képvisel, amit mai életemben is szívesen látok viszont.” A múltat valóban nem eltörölni kell, ahogy ez szintén megfogalmazódik a CD kísérőfüzetében, hanem betölteni, és ez összecseng azzal az egész emberiséget érintő válságkezelő újszövetségi gondolattal, hogy ami meghaladja az vérségi szeretet szintjét és magasabb szinten köti össze az embereket, az a szellemi kapcsolat, a hétköznapi horizontális társuláshoz hozzáadódik tehát a vertikális.

Sőregi Anna és népes zenészcsapatának (Halmos Attila, Gombai Tamás, Árendás Péter, Havasréti Pál, Juhász Zoltán, Liber Endre, Kelemen László, Szabó Annamária, Sípos Márton) lemeze úgy esszenciális sűrítménye a bevezetőben tárgyaltaknak, hogy egyrészt szerkesztésbeli ívében a széki zene és kultúra minden fontos tárgykörét érinti, bevilágítva valamennyi szegletbe, mégis megnyugtatóan kerek és egységes az album egésze. Nincs is elhallgatva semmi az élet édes-nehéz teljességéből: az ébredő szerelem és az erre rányíló bizalom – a népzene elsöprő energiáinak jó része pont abból fakad, hogy sok dal és vonószene a párválasztáshoz köthető -, aztán a mindennapi élet ízei, a szépségek, a megpróbáltatások és a néha kikerülhetetlen tragédiák lettek sorba véve és összeérintve. És ha a végére érve sem lelünk örömet és megnyugvást, mégpedig elsősorban emberi mivoltunkban, mert ez a zamatos és a lét sokszínűségét körüljáró lemez ehhez egyértelműen hozzá tud segíteni, akkor tényleg máshol keresgéljünk. (Fonó, 2022)