Az előző mix végén megérkeztünk a mába némi dream pop és sanzon révén, így most nem is zuhantam vissza az időben, maradtam a műfajilag megnevezhetetlen előadók dimenzióiban, így ezek az árnyas, selymes, álomittas zenék, amik aztán néha egészen jazzre vagy francia sanzon rockra hajaznak, esetleg magyar népzenére, de mindezt csak azért, hogy aztán a végén éppúgy ne tudjuk, hol is járunk, mint az elején.