Richard Dawson az angol freak-folk kimagasló dalnoka, de ez senkit nem lep meg, hiszen tisztáztuk másfél éve. Igaz, a Henki mintegy beékelődés volt egy öt éve készülő és most lezáruló "szociális-realizmus" trilógiába, ami a 2017-es Peasant-tel startolt kvázi kora-középkori paraszti életképekkel, majd folytatódott a 2019-es 2020 cíművel, ez pedig az új évezred felütéseként részletezte a modern életvitelek sekélyességét angol középosztálybeli imaginációkkal, és zárta le a hármas egységet a 2022 novemberében kijött The Ruby Cord-dal. Ebben már fél évezreddel későbbi jövőben járunk: Dawson jóslatai nem rózsásak, visszaút már ahhoz sincs, amiben most élünk, és csak reménykedhetünk, hogy nem pusztul ki végképp az emberiség és az emberség. Természetesen a formai megvalósítás sem hétköznapi, kapásból egy negyvenperces számmal indul az album, tíz percnyi instrumentális intróval, így akinek dalközpontú az ízlése, kezdje a kettes trackkel.