2021-es tavaszi lemez egy régi nagy kedvenctől, a brit és olasz felmenőkkel bíró, Franciaországban élő singer-songwritertől. Cirka húsz éves pályafutására kezdetektől jellemző a kulturális keveredés, a Mediterráneum, Észak-Afrika és a Közel-Kelet zenei hatásai mind fellelhetők munkásságában. A világzene számos ikonjával kollaborált, mint például Rokia Traoré (mali gitáros-énekes), Ballaké Sissoko (mali korás), Jasser Haj Youssef (iráni hegedűs), Ibrahim Maalouf (francia-libanoni jazztrombitás); a neves francia csellistával, Vincent Segallal készített albuma (Songs of Time Lost, 2014) az év top world music albumai között szerepelt.
Nos, a népi trance-es, blues-os világzenékből most sincs hiány, Malik Ziad személyében egy algír gnawa-szakértő játszik oudon és mandolán, a marokkói guembri-sztár, Abdelkebir Merchane is felbukkan egy dalban, de számos egyéb tradicionális hangszer, valamint arab nyelvű ének is felcsendül. A world music mellett szintúgy erőteljes maradt a Faccinitől jól ismert poétikus folkos vonal (szerzőnk verseskötetet is jegyez), a vonósokkal színesített Nick Drake-szerű számok egészen éteri magasságokba emelkednek, az All Aboardban pedig az ismert kaliforniai dalnok-barát, Ben Harper jeleskedik.
"A címbéli zuhanás tulajdonképpen arra utal, amin most keresztülmegyünk: a jelenlegi összeomlásra. Úgy játszottam el az édenkerti mítosszal, mintha éppen zajlana." - meséli az énekes. Faccini Paradicsomának elégikus elsiratása lényegében egybeesik a világzene népszerűségének rohamos hanyatlásával, ám milyen a sors finom fintora: ez a lemez műfaji kategóriáján innen és túl, magasan az év albumai között végez nálam.

Pár korábbi videó:

És a végére egy csemege, Ballaké Sissoko koramester egy idei albumán (Djourou, 2021) található ez dal Faccini közreműködésével. Láttam élőben, egészen lélegzetelállító.