Ooldouz Pouri Teheránban él az iráni népesség 20 százalékát alkotó azerbajdzsániként. Az ikonikus Mahsa Vahdat tanítványai közé tartozik, és bizonyára hosszasan ecsetelhetnénk karrierjét, ha az 1979-es iszlám forradalommal nem törtek volna derékba az iráni nők jogai. Az például elképzelhetetlen, hogy egy énekesnő szólóalbumot készíthessen, úgyhogy várhat a pirkadatra – ahogy ennek a rendkívüli albumnak a címe mondja. Így hát Norvégiába kellett utaznia, ott jelent meg ez a lemez a norvég külügyminisztérium támogatásával. Norvégok a kísérői is: harmonikával, gitárral, bőgővel, perkával.

Ooldouz az ötvenes-hatvanas évek azeri örökzöldjeiből választott tízet, jobbára megrendítő szerelmes dalokat. A hangja álom, az éneke varázslat, és hát elképesztő a tálalás, olykor a tangó, olykor a fado, olykor a dzsessz, és persze olykor az orientális muzsikák színezetével. De bármiképp is: rettenetes mennyiségű érzéssel. Meghallani és örök szerelembe esni – ezek szerint még tartogat csodákat a világzene. (Kirkelig Kulturverksted, 2019; Forrás: Magyar Narancs)