A bosznia-hercegovinai Mostar Sevdah Reunion nevében mindhárom szónak súlya van. Mostar ugye arról az öreg hídról kapta a nevét, amely mindig is jelképes volt a keresztény és muzulmán kultúra közötti átjárásban. Ami pedig a zenekart illeti, az nehezen választható el a jugoszláviai háború – és az abban lebombázott öreg híd – történetétől.

Az énekes Ilijaz Delic 1990-ben még Belgrádban énekelt, onnan tért vissza Mostarba, amikor már nem bírta gyomorral, hogy a szerb nacionalistáknak szerb nacionalista dalokat énekeljen. A klarinétos-harmonikás Mustafa Santic végigharcolta a háborút, azután szegődött Ilijaz kíséretébe; és miután találkozott a mostari rádióban Dragi Sentic szerkesztővel, lényegében meg is alakulhatott volna a zenekar. Csakhogy Dragi épp Hollandiába nősült, ahol még öt éven át „kotlott” az ügyön, úgyhogy már 1999-et írtunk, amikor végre szárba szökkent a Mostar Sevdah Reunion…

És ugye maga a „sevdah” sem elhanyagolható… Ez a török szó eredetileg azt jelentette, hogy „szerelem”, de mire bosnyák zenei stílussá nőtte ki magát, a jelentéskörébe befúrta magát a melankolikus hangulat is. S egy olyan kávéházi stílus alakult így ki, mely nem kevésbé nevezetes rokonsággal bír, mint a zöld-foki morna vagy a portugál fado – a sevdalinka a rájuk jellemző intimitás és személyesség jegyében terjedt el úgy is, mint „balkáni blues”.

A Café Sevdah a harmadik Mostar Sevdah Reunion-album. Elég belőle két hang, és máris hallani, hogy miközben Európa-szerte tombol a rezes Balkán-láz, ezúttal valami sokkal súlyosabb és összetettebb dologról van szó. Mert miközben tiszteletben tartja a sevdalinka alapvető szabályait, a feldolgozásaiban valami egészen különleges szabadság érezhető. A zongorától a klarinétig, a harmonikától a hegedűig, a gitároktól a dobszerkóig úgy áll össze a kép, hogy a bosnyák blues, a dzsessz és a bárzene vagy urambocsá’, a latin tánczene színpompája dacára is egységes – nagyon veretes, nagyon férfias és nagyon kesernyés – legyen. Szóval, nincs mese. Rendkívül komoly zenekar. Rendkívül komoly muzsikusok. Rendkívül komoly album. (Snail Records, 2008, Megjelent: Magyar Narancs)