A 2012-es Robinson Kruzo egészen más, mint amit addig ismerhettünk a Makámtól, nyomokban fellelhető benne némi íz a korai és a későbbi korszakokból, de ez csak azoknak tűnhet fel, akik behatóan ismerik az életművet. Itt már nem is beszélhetünk világzenéről, sokkal inkább olyasmiről, amit Krulik Zoltán jól ismer a magyar dalos és underground zenei hagyományainkból (Európa Kiadó, Quimby, Kex, Cseh Tamás), és kapcsolódott is ehhez az érához hosszú pályafutása alatt, bár ez eddig nem feltétlenül nyomódott át a felszínig, főleg nem markánsan.

És persze a szövegek: Krulik Zoltán bámulatos nyelvi tehetséggel emeli át a legmarkánsabb vonatkozásokat, politikát, kulturális mélységeket és magasságokat, forradalmakat és szerelmeket téren és időn, és formálja szójátékokba, utalásokba és konkrét idézetekbe. Ez eddig is feltűnt a Makámot hallgatva, de sosem volt tán még ennyire megszólítva a felnőtt hallgató, mint ezen a lemezen. Aztán abban is újat hozott ez az album, hogy bár közreműködik a vokálokban Hornai Zóra, az énekesi posztot Krulik Zoltán végig magánál tartotta – és az eredményt hallva nagyon helyesen, ezek a hangulatok és történetek egyértelműen férfi hangot kívántak.

A Robinzon Kruzo elsősorban tehát egy rocklemez, a népzenéktől odébb kerültünk most, még valami dzsesszes szín, főleg a szaxofonnal fel van festve ugyan a palettára, és néha reggae az alap, de egészében véve az előbb jelzett zenekarokkal rokonítható. Amolyan rejtett kincs ez az album - amit a szélesebb közönség sajnos nem igazán vett észre -, nagyon jó dalokkal, amiket valójában nem lehet elégszer meghallgatni. (Z Paraván, 2012)

A teljes album:

https://soundcloud.com/l-ngol-git-rok/sets/mak-m-robinzon-kruzo