Nemrég jártam Trilok Gurtu szólókoncerten, (kifejezetten élveztem, főként az ötletes, egyedi készítésű kvázi-hangszereket), s a vicceskedő 72 éves jazzikon a következőt kérdezte a közönségtől: "Tudják-e, hogy miért baj, ha abbamarad a dobolás? Hát mert utána akkor jön a bőgőszóló..."
Tény, hogy egy albumnyi nagybőgőzés feladja nekem a leckét, ugyanakkor ez messze nem érvényes a francia Kham Meslien első saját neve alatt megjelent lemezére. Kham nem éppen kezdő, olyan nagyágyúkkal túrnézta már végig a világot, mint Robert Plant, Archie Shepp, Robert Wyatt, vagy Justin Adams, és még az általam igen nagy becsben tartott Lo'Jo zenekarban is tolta 2016-ig.
Bár néha úgy tűnik, mintha egy trió vagy egy kvartett játszana, az albumon szinte végig csak a nagybőgő szól, Meslien looperrel operál, rájátszik a saját, élőben rögzített felvételére, ezzel is gazdagítva a hangzást, amiben itt-ott elektronikus effektek is feltűnnek.
Az egyetlen számban feltűnő vendégénekes pedig az az Anthony Joseph, akiről már írtunk itt és itt. Úgy tűnik egyre inkább érdemes odafigyelni a francia kiadóra, a Heavenly Sweetness-re, aki Joseph mellett a Bonbon Vodou és Laurent Bardainne lemezeit is gondozza.