Jenny Hval, az oszlói dalszerző/novellista többek közt azon töpreng, dalaiban és azokon kívül is, hogy vajon milyen ember lenne, ha nem szerzett volna képzőművészeti diplomát, és egyébként is félbehagyott projektként gondol saját magára. Születése előtt kezdi életének apróságait végigböngésző történetét, amiben várandós és rémült édesanyjával is együtt érez, de ijesztő húgyúti fertőzését sem hagyja ki, amivel egy mozizás alatt szembesült…

A klasszikus poptól odébb járunk, de még a dream-pop álom-szőtteseitől is, miközben Hval zenéjében minden buborékfinomságú, a modern minimalista zene metódusaival éppúgy él, mint a meghatározhatatlan hangzások nyújtotta varázslattal, szóval most övé az egyik legpszichedelikusabb rock nélküli muzsika, amire volt szerencsém ráakadni.