Check&Choice
Check&Choice
Check&Choice

Ibrahim Ferrer: Mi Sueño

Ez lett a vége, ez a szomorkás-szép boleróalbum. A történet ismert, de hadd vegyük át még utoljára. Ibrahim Ferrer a Santiago közeli San Luisban született 1927-ben. Miután elveszítette édesanyját, az utcán énekelt, aztán Havannába költözött, ahol harminc évig húzta a Los Bocucos együttessel, holott nem sok öröme telt benne: neki csak a tempósabb son és guaracha dalokból jutott, azt nem engedték, hogy megmutassa kedvenc boleróit is.

Így jött el 1991, amikor váltott – onnantól inkább cipőt tisztított és lottószelvényeket meg mogyorót árult. Így akadt rá Juan de Marcos, aki Ry Cooder megbízásából a Buena Vista Social Clubhoz egy régi vágású énekest keresett. A többi már bizonyára a szemünk előtt pereg: amikor Wim Wenders a Buena Vista Social Club című filmjét forgatta, Ferrer első szólólemezének a munkálatai folytak éppen.

Ami pedig az álmok álmát illeti, 2005-re annak is eljött az ideje. Az a lassú ütemű, spanyol tánczene, amit bolerónak hívunk, a XX. század elején hódította meg Latin-Amerikát. Csak egy gitár kellett hozzá meg egy hang, aminek hinni lehet, amikor az örök, vagyis viszonzatlan szerelemről, a túláradó örömről és a kibírhatatlan fájdalomról szól. Ilyen szentimentális dalokból, a kubai bolerók örökzöldjeiből állt össze Ferrer utolsó albuma, amit néhány héttel a halála előtt, 2005 májusában a Művészetek Palotájában hallhattunk tőle. Emlékszem, akkor már egy orvos is tagja volt a kíséretének, a régi cimborák, a bőgős Cachaito López, a trombitás Manuel ’Guajiro’ Mirabal, a gitáros Manuel Galbán és az ifjú zongorista, Roberto Fonseca mellett. Az öltözőben oxigénpalack, no nem mintha Ferrernek extra kérései lettek volna…

Ebből a lemezből könnyen kihallatszik mindez. Csupa szívügy, a vágyakozás innenső és túlsó partján, no és annak a törékeny hajszálnak a mentén, ami olykor a cipőtisztítás és a világhír közé szorul. (World Circuit/BMG SONY, 2007, Megjelent: Magyar Narancs)

Marton László Távolodó

Az én koromban (65) már ajánlatos a múlt idő. Ha visszagondolok, egész életemben csak mutogattam. Lemezeket, együtteseket, és rajtuk keresztül magam. A barátaimnak és a szerelmeimnek a szobámban. A tanítványaimnak az iskolában. Aztán tágult a kör. Mutogattam fűnek-fának újságban (Magyar Narancs), a Sziget Fesztiválon, lemezeket és filmeket szerkesztve, és hétről hétre a világzenei rádióműsoraimban. Nincs ezen mit mérlegelni. A mutogatós bácsi – maradjunk ennyiben…
Megosztás

Kapcsolódó bejegyzések

2022.09.09.
Napra: Holdvilágos
2022.08.10.
Tamikrest: Adagh
2022.07.15.
Gotan Project: Tango 3.0

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Írnál nekünk? 
Itt tudsz kapcsolatba lépni velünk! 

© Check&Choice 2021 - 
2022
crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram