2005 januárjában békét kötött Szudán kormánya az iszlám jogrend erőszakos kiterjesztése ellen küzdő Szudáni Népi Felszabadító Hadsereggel, s ezzel véget ért az a vallás- és polgárháború, mely huszonkét éven át szembeállította az ország muzulmán vallású északi és keresztény déli részét. Erre a "tűzszünetre" utal a cím, s mi több: ezt szimbolizálja a muzulmán Abdel Gadir Salim és a keresztény Emmanuel Jal közös műve.

Rémisztő históriákat mesélhetnének erről a háborúról mindketten: Emmanuel történetesen hétéves volt, amikor édesanyja halála után behívót kapott. Öt év múlva egy angol hölgy, a segélyekkel foglalkozó Emma McCune "szabadította ki", így kezdhetett zenét tanulni, gospelkórusokat alakítani, s végül rapperként Nairobi sztárjává válni.

Egyfelől tehát a hiphop és a rap, másrészt pedig Abdel Gadir Salim népszerű tánczenéje, erőteljes arab befolyással és nyugati hangszereléssel, mondjuk Ali Hassan Kuban módján. Ha ezt a két muzsikát nem sikerült volna igazán összegyúrniuk, a lemezük akkor is történelmi jelentőségű lenne. De össze bírták, úgyhogy azok is élvezni fogják, akiket nem feltétlenül érdekel a háborús "rizsa". Hiszen kiváló példája az élő és az elektronikus tánczenék organikus kapcsolatának, mindenféle közhely és üresjárat nélkül. Nem meglepő, hogy az európai világzenei rádiós lista élén állt. (River-boat/IndieGo, 2005, Megjelent: Magyar Narancs)