A londoni kvartett úgy lépett túl a 2019-es post-punk debütálásán, hogy annak erényeiből mindent megtartott, de itt a letisztultság látványos és átérezhető, mint a reggeli frissítő arcmosás. Akár ilyesmi is lehetne a mottója az énekesnő elbeszélő, suttogó, alig-dallamokkal kísértett életlenaplózósát hallgatva: „tegyél meg mindent és érzed át az életed nagyszerűségét.”
Régi korokból átemelt new wave és post-punk gitárok csúszkálnak a poroszkáló ritmusszekció fölött, de azért dream-pop álmokba is belesétálva - mindezt ultralazasággal és fényes-élű hangszínekkel kiszögelve. Ráadásul kifogástalanra vasalva, miközben valami trükkel az összes borzongató fodrot azért sikerült benne hagyni.