Az egyik legnagyobb európai jazzügynökség vezetője, aki évente közel 90 amerikai turnét szervez az öreg kontinensen, pár hete újságolta, hogy sikerült leszerződtetnie a tengerentúli jazz egyik legérdekesebb, legkreatívabb figuráját.
Nos, az alapból fúvós és billentyűs hangszereken játszó Ben LaMar Gay-t eddig se lehetett kategorizálni, maximum annyi tűnt biztonsággal kimondhatónak, hogy meglehetősen kísérleti zenét játszik (illusztrációként lásd a két alsó videót).
A most készülő új lemezéhez megjelent eddigi két klip valószínűleg még jobban feladja a leckét a zenei megmondóknak: ez meg vajon micsoda?
Mert jazznek, főképpen avantgárd jazznek meg aztán végképp nem hívnám, LaMar Gay konkrétan közérthető dallamokat énekel, soulos kórusok jelennek meg itt-ott a háttérben, kétség kívül az eddigi legpopulárisabb anyaga. Nekem ugyancsak bejövős.

Időközben kijött a harmadik single:

Lehet például, hogy eddig nem volt ötleted, kit kellene felkérni nyitható híd avatására muzsikálni.

Vagy akár háztetős koncertre csengettyűzni.