Check&Choice
Check&Choice
Check&Choice

Békés Banda: 40+

2021.12.05.

A Békés Banda: 40+ (Szerzői, 2020) című lemeze címével ellentétben nem szimpla válogatás, és bár életműösszegzésnek tekinthető, két dalt leszámítva új felvételek kerültek rá (igaz, befejezetlen darabok, feldolgozatlan gyűjtések lettek rögzítve javarészt). Az a korábbi kettő a zenekar alapító-vezetőjének, Barbócz Sándor hegedűsnek állít emléket azzal, hogy a vele készült anyagok közül is került a lemezre; a 2017-es negyvenéves jubileum környékén lett tervbe véve egy megjelenés, de a tempó ráérősre sikeredett, 2018-ban pedig sajnos Sándor elhunyt, így csak idén tavaszra jött ki végül a 40+. Az 1976-77-es első felállásban Barbócz Sándoron kívül Paulik László, Orbán György és Csepregi András muzsikált, és a szándék már az elején egyértelmű volt: „Úgy döntöttünk, népzenét szeretnénk játszani, úgy, ahogy azt Bartók, Kodály és Lajtha hallhatta a múlt század elején. A kis zenekar egyre inkább népzenei műhely arculatát öltötte, és a négy évtized során több tucat zenészt fogadott soraiba; közülük sokan a műfaj ismert képviselőivé váltak. Az első Békés megyei táncházas zenekarként lelkesedésünk, majd színpadi tánckísérő munkáink sok táncos, zenész, folklórt kedvelő érdeklődő számára jelentettek inspirációt.”

Ebből is világos, hogy a Békés Banda a klasszikus iskola híve, és bár egyéni hangvételt fontosnak tartják, ám az „öncélú átértelmezéseket” mellőzik, így a Körös menti népzene megidézésben nem csak élen járnak, de olyan erővel és szívvel muzsikálják el az erdélyi és alföldi (méhkereki, eleki, magyarszováti, csíki, stb) tánczenéket, amiket lemezről is óriási élvezet hallgatni. Itt jön be a szokásos kérdés: milyen mértékben érvényes ez a fajta, az eredeti jelleget erősen megőrző népzene manapság – már természetesen a táncházas körökön kívül –, mond ez valamit a modern embernek, tudja ezt értékelni a nagyközönség? Könnyű persze igennel felelni, mert, hogy tárgynál maradjunk, a Békés Banda frenetikusan megszólaló, sűrű hangulatot teremtő zenekar, itt nincsenek sem hosszan kitartott unalmas megoldások, sem muzeológus porosság, van ellenben élet, energia és lényegre törő hangszerelés. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy ez igenis nagyon távol áll a mai popzene leegyszerűsített világától, ez a zene abban a már rég elillant korban, amikor tökéletesre csiszolódott, mindenkihez szólt. A falusi kultúrában ugyanis mindenki benne élt abban az érában, amit nyilvánvalóan még nem is folklórnak hívtak, csak életnek és emberi dolgoknak. Az az élet pedig sokrétű és gazdag volt: beletartoztak a hétköznapok és az ünnepek, a munka és a tánc, a születés és a halál, az érzések és a gondolatok – a zene és a dalok úgy lettek kikristályosodva, hogy valamilyen fel nem fogható mágikus módon beleszövődött minden, amit a létezés akkor kínált. Ez a mélységet és magasságot magában hordozó teljesség pedig talán meglepő módon még ma is átélhető, és dekódolható belőle mindez. Persze a modern világ nem feltétlenül kedvez ennek a fajta elmélyülésnek, a türelmes átélésnek, a ráérős zenehallgatásnak, és a hétköznapitól eltérő formák megismerésének. Így tehát nem tagadható, hogy ez a zene igényli az odafigyelést, a rászánást. Viszont ha ennyit hajlandóak vagyunk befektetni a dologba, akkor cserébe olyat kapunk, olyan gazdag világba tekinthetünk be, ami megéri a „fáradtságot”. A Békés Banda ugyanis az egyik legjobb a műfajban. Az eddig vázolt gazdagság, rétegeltség és mélységek ellenére – vagy tán pont azért –, nincs egyetlen felesleges hang sem, nincsenek üresjáratok, töltelék percek, csak a lehengerlő életáradás. Igazából nem is értem, ugyanis ha fejjel próbálom megközelíteni, nem ad magyarázatot, szinte lehetetlennek tűnik, hogy ez a bő órányi népzene ilyen frissnek és érvényesnek hasson… Nem marad tehát más, ezt szívvel kell hallgatni! Úgy minden kivirágzik és feltárulkozik, ami bele van csomagolva és oda van szánva. Márpedig az nem kevés.

Az eredeti felállásból mára csak Csepregi András bőgős játszik a zenekarban; társai: János Hajnalka énekesnő, Lipták Dániel hegedűs és Nagy Gábor brácsás; valamint közreműködik: Gombai Tamás hegedűs és Lunka Aladár harmonikás.

Címkék: 

Rácz Mihály

Évtizedek a zeneiparban. Még a gyerekkort se számíthatjuk le ebből: nem elég, hogy idejekorán rejtett kincsek után kutattam a homályzónában, de el is gondoltam a magasabb és mélyebb vonatkozásokat, amiket gyakran meg is fogalmaztam. Tinédzserként már nem csupán a magam számára, így lettem zenei újságíró. Később kiadóknál és lemezterjesztőknél is melóztam, többek közt kiadványmenedzserként. Közben saját underground zenei fanzint szerkesztettem, körülbelül ezeregyszáz rádióműsort raktam össze, valamint koncerteket és tehetségkutatót szerveztem.
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Írnál nekünk? 
Itt tudsz kapcsolatba lépni velünk! 

© Check&Choice 2021 - 
2022
crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram